Gyakorlati tanácsok és esetek
Nyílászárók >
Energia megtakarítás nyílászárókkal
A nyílászárók – és azokon belül is elsősorban az ablakok - az épületek egyik legnagyobb energiavesztői.
- Gondoljunk bele abba, hogy egy átlagos mennyiségű ablakot és ajtót tartalmazó háznál a teljes külső falfelület 20 - 25 %-a nyílásból áll!
- Ha a jelenlegi építészeti irányzatoknak megfelelően az átlagosnál nagyobb üvegfelületek vannak, akkor ez az arány felmehet akár 30 %-ra!
Ezen az oldalon a nyílászárókkal elérhető megtakarítás két megközelítését mutatjuk be:
- A 3D fűtésköltség kalkulátorban egy konkrét ház szakmérnöki számításokon alapuló fűtésköltségét mutatjuk be különböző nyílászárók beépítése esetén
- Ezután felvázolunk néhány szempontot, melyek a leginkább befolyásolják egy ablak vagy ajtó hőszigetelési képességét
3D fűtésköltség kalkulátor
- A kalkulátor használatához kattintson az alsó részen az egyes vezérlő gombokra
- A ház jelenlegi kialakítása ablakban az Ön által választott aktuális elemeket látja
- Az éves fűtésköltség tartalmazza a fűtés és a melegvíz előállítási költséget is
A kalkulátor a képen látható, 130 nm alapterületű, gázfűtéses családi ház éves fűtésköltségét számítja ki, különböző hőszigetelés, nyílászárók, stb. esetében. A kalkulátor mögött lévő mérnöki számítások az érvényes jogszabályok alapján történtek. A számítási elvet és egyéb műszaki információkat a fűtésköltség kalkulátor leírása pontban mutatjuk be.
Ha tetszett a kalkulátor, fejezze ki ezt egy Tetszik-kel!
Hőátbocsátás
Minden szerkezet hőszigetelő képességét egy számmal lehet jellemezni, mely azt mutatja meg, hogy ha a szerkezet két oldalán eltérő hőmérséklet van, mennyi hő jut át a magasabb hőmérséklet felől az alacsonyabb felé (U hőátbocsátási tényező). Ha valamilyen 1 m2 felületű szerkezetnek 1,0 az U értéke, akkor ez azt jelenti, hogy ha a szerkezet egyik oldalán 0ºC a hőmérséklet, a másik oldalon 1ºC, akkor a szerkezet 1 Watt hőenergiát bocsát át.
Ez így talán még nem eléggé kézzelfogható, tehát nézzünk egy gyakorlati példát. Ha az U=1,0 hőátbocsátási tényezőjű szerkezet két oldala között 20ºC a hőmérséklet különbség, akkor az átbocsátott energia 20 watt.
Vagyis 1m2 szerkezeten annyi hőenergia megy át, amennyi egy 20 wattos villanyégő működtetéséhez lenne elegendő. Ha egy másik, ugyanilyen méretű anyagnak U=2,0 a hőátbocsátási tényezője, akkor az 40 wattos villanyégőnek felel meg.
Vagyis 20ºC hőmérséklet különbség esetén egy 12 x 12 m-es alapterületű, 3 m magas ház teljes falfelületén annyi energia távozik, mintha folyamatosan világítana a fal minden egyes négyzetméterén egy 20 wattos izzó, vagyis összesen 144 db izzó!
Ha a ház falának hőátbocsátási tényezője nem 1,0 hanem pl. 2,0 akkor már 288 db képzeletbeli izzónk ég folyamatosan!!
Bejárati ajtók:
Egy átlagos házban a tömör szerkezetű bejárati ajtók felülete elenyésző az üvegezett ablakok és erkély- és teraszajtók felületéhez képest. A bejárati ajtóknál a szerkezet hőszigetelt kialakításával viszonylag egyszerűen elérhető a hőveszteség minimalizálása.
Ablakok és üvegezett ajtók:
Négy tényező befolyásolja azt, hogy egy ablak vagy üvegezett ajtó mekkora hőenergia veszteséget jelent:
- Üvegezés: az üvegezett nyílászárók teljes felületének kb. 85 - 90 %-a üvegfelület. Az üvegnek sokkal rosszabb a hőszigetelő képessége, mint a fa vagy műanyag ablak keret-szerkezetének, és kb. ugyanolyan, mint a fém ablaké. Ebből következően a teljes nyílászáró hőveszteségének kb. 70 – 75 %-a az üvegezési megoldáson múlik. (lásd: nyílászárók üvegezések)
- Tok és szárnyszerkezet anyaga: a nyílászáró kerete a teljes felület kisebbik részét adja, de még így is nagyon sok hőveszteséget okozhat. A fának nagyon jó, a műanyagnak és fémnek önmagában nagyon rossz a hőátbocsátási tényezője, így a műanyag és fém ablakoknál különböző műszaki megoldásokat alkalmaznak ennek javítására. (lásd: fa nyílászárók, műanyag nyílászárók, fém nyílászárók)
- Zárás: bármennyire kiváló hőszigetelési képességű ablakunk üvegezése és keretének anyaga, ha nem jól záródik, akkor a hőenergia kimegy rajta. A zárást a profil kialakítása és tömítése valamint az ablak mozgatásáért felelős vasalat befolyásolja. (lásd: vasalatok)
- Beépítés: ha az összes fenti tényezőre figyeltünk, de az ablak a beépítés során rosszul kapcsolódik a ház szerkezetéhez, a meleg a tökéletes ablak és a tökéletes fal közötti fog elszökni.
Egyet azonban leszögezhetünk: energiatakarékossági lépéseink sorában az egyik legfontosabb, leglátványosabb eredményt hozó mozzanat az ablakcsere. Szinte azonnal érezzük a hatását, mely komfortérzetünket növeli. Megszűnik a kellemetlen léghuzat, sugárzó hidegérzet, valamint a hangszigetelés is jelentősen javul.
6. Kérdés: Tisztelt Keresztes Zoltán! Ablakcsere után ablakaink 1,1 K értékűek. 1. Érdemes-e még...
Válasz:
Kedves samurai!
Az 1.1-es üvegezésű ablakok megfelelnek a jelenlegi...
Tovább