Gyakorlati tanácsok és esetek
Nyílászárók >
Fém nyílászárók
A hagyományos lakó- és irodaépületeken felhasználható fém nyílászárókat az alapanyaguk szerint két fő csoportba oszthatjuk.
Az egyik csoportba tartoznak az alumínium-, másikba pedig az acél nyílászárók. Léteznek még ezek vegyes szerkezetei is, de inkább tetők és függönyfalak („irodaházi” üveghomlokzatok) alkotóelemei lehetnek és - mint hibrid termék - nem szokás külön osztályba sorolni.
Mindkét termékkörben lehetnek azonos klímaterek közötti (továbbiakban hőhidas) és különböző hőmérsékletű terek elválasztására szolgáló (továbbiakban hőhídmentes) kivitelűek.
Nagy előny a minimális karbantartási igény, amely leginkább a vasalatra vonatkozik, hiszen az alumínium profil gyakorlatilag korróziómentes.
Fém ablakok hőszigetelési kérdései
A fém köztudottan az egyik legjobb hővezető anyag. A keret hőszigetelő képességét – a műanyag ablakokhoz hasonlóan – a keret kamráiban lévő levegő, illetve a kamrákban esetlegesen lévő hőszigetelő anyag adja.
Fém ablakoknál a keretszerkezet hőátbocsátási tényező – Uf (W/m2K) - átlagos értékeinek a következőket vehetjük:
- 45 – 55 mm vastag keretszerkezet, 2 kamra: 3,2 - 3,8
- 50 – 62 mm vastag keretszerkezet, 3 kamra: 2,4 - 3,0
- 68 – 72 mm vastag keretszerkezet, 3 kamra: 1,8 - 2,2
Az egész ablakra számított hőátbocsátási tényező tájékoztató értékei fém ablakoknál (Uw érték, W/m2K):
- két rétegű, levegővel töltött üveg, műanyag keret: 2,9 - 3,5
- három rétegű, levegővel töltött üveg, műanyag keret: 2,4- 2,8
- két rétegű, E-LOW bevonat, argon gázzal töltött, műanyag keret et: 1,7 - 2,2
A legfontosabb megoldandó kérdés a hőhídmentes kialakítás, vagy az, hogy milyen módón lehet megakadályozni, hogy a fém lehűlő külső felülete a keret anyagán keresztül bevezesse a hideget a belső oldalra. A hőhídmentes fémprofilokban a külső és a belső fémszerkezet között csak minimális a közvetlen összeköttetés, a két anyag között nagy hőszigetelő képességű anyag, pl. kemény műanyag van.
Alumínium nyílászárók
Felhasználási területük hazánkban egyelőre kevésbé lakossági, mint inkább ipari vagy más középületi, esetleg egyéb, nagy igénybevételű területeken gyakoribb, de térnyerésük a családi házas épületeken is napról-napra fokozódik. Élettartamuk meghaladja az összes többi nyílászáró fajtáét. Nagy előnyük a statikai merevség, nagy teherbírás, a színtartósság valamint a minimális karbantartási igény, amely leginkább a vasalatra korlátozódik, hiszen az alumínium profil gyakorlatilag korróziómentes.
Az alumínium termékek fejlesztésénél is legfontosabb trend az energia-megtakarítás lett. 3 éve ha valaki energiatudatos házat épített (ahol a nyílászárók kiválasztásánál is a hőszigetelési szempont jelentett prioritást), akkor nem a fém ablakok jelentették a legoptimálisabb választást. Ez mára megváltozott
Ma már minden komoly rendszergazda és az azok mögötti fejlesztő mérnökcsoport magáénak érzi ezt a fontos feladatot, az energia-megtakarítást. A legkorszerűbb hőhídmentes alumínium ablakok Uw-értéke eléri a 0,77 W/m2K értéket, ami már kiugróan jó eredménynek számít egy fém nyílászárótól!
Természetesen üvegezés nélkül a hőmegtartás fronton sem lehetne komoly eredményt elérni, ezért az egyre vastagabb üvegrétegrend fogadás és ezek hőhídmentesített beágyazása is sokat javult. Alumínium ajtókat és üvegfalakat vagyon- és személyvédelmi célokra is gyártanak. Létezik betörésgátló vasalati felszereltség, bonthatatlan üvegezési mód az üvegfalakhoz, de készítenek tűzfegyvereknek ellenálló (golyóálló) profilrendszerből is nyílászárót. Természetesen az üvegezés profillal azonos mechanikai tudása és a beépítés módja elengedhetetlen hozzávalók a késztermék megfeleléséhez.
Néhány olyan terület, ahol tipikusan alumínium nyílászárókat alkalmazunk: függönyfalak, portálok, télikertek (a tetőszerkezet mindenképpen), üvegezett tolóajtók, tűz- és füstgátló ajtók és ablakok, biztonsági ajtók, fokozott hanggátlású nyílászárók.
Acél nyílászárók
Felhasználási területük leginkább ipari vagy más középületi nagy igénybevételű területeken gyakoribb. Megkülönböztetünk szénacél (hagyományos acél) és rozsdamentes kivitelt is. Az acél nyílászárók hőtechnikai trendje nem követi az alumínium rendszereket, inkább a fokozott használhatóság irányába fejlesztenek. Jelen pillanatban az acél ajtó- és ablakprofiljaiból épült nyílászáró nem építhető be (A+) passzív házba! Ide kizárólag a függönyfal és tetőrendszerek használhatók, de ezekből is csak egy-két minősített típus. Használatuk esetén kivételes statikai merevséggel és óriási teherbírással számolhatunk. Nem feltétlenül a napi több ezer nyitás-csukás igénybevételre gondolhatunk, hanem a szokásos mérethatárok átlépésére is (nem ritka a 3500 mm-es ajtószárny magasság sem). A szén-acél profil korróziója a legveszélyeztetőbb eleme a hosszú élettartamnak, ezért nagy figyelmet kell fordítani a felületkezelésre! Sűrűn telepítünk acél ajtókat és üvegfalakat vagyon- és személyvédelmi, tűz- és füstvédelmi célokra is. Ahol az alumínium statikai tudása nem elegendő vagy ormótlan nagy elemeket kellene alkalmazni, ott van igazi létjogosultsága az acél rendszereknek. Széles tetőfelületek és magas - kikötés lehetősége nélküli - homlokzatok egyszerű fedését homogén (önhordó) módon kiegészítő segédtartó nélkül ilyen szisztémával érdemes elkészíteni.
Néhány olyan terület, ahol tipikusan acél nyílászárókat alkalmazunk: függönyfalak (tűz – és füstgátló is), portálok és tolókapuk (tűz – és füstgátló is), télikertek, hagyományos ablakok és ajtók, biztonsági (betörés ill. golyóálló) ajtók és ablakok, fokozott hanggátlású nyílászárók, saválló kivitelben az ipari és vegyipari üzemek hosszú távú kiszolgálója lehet.
6. Kérdés: Tisztelt Keresztes Zoltán! Ablakcsere után ablakaink 1,1 K értékűek. 1. Érdemes-e még...
Válasz:
Kedves samurai!
Az 1.1-es üvegezésű ablakok megfelelnek a jelenlegi...
Tovább